1976. december 25-én született, jelenleg a finnországi Kitee-ben él. Hobbijai a zene, mozi, túrázás, utazás. 8 éves korában zongorázni, majd 9 évesen klarinétozni kezdett, aztán zeneelméletetből diplomázott. Szaxofonon játszott egy jazz-zenekarban, klarinéton rézfúvós zenekarban. Kedvenc étele a mexikói és a sushi, inni kávét szeret. Kedvenc filmje A rettenthetetlen, Az álmosvölgy legendája, Gladiátor, kedvenc rendezője James Cameron, színésze Morgan Freeman. Legjobban A Gyűrűk Urát szereti olvasni, érthető módon kedvenc írója J. R. R. Tolkien és Stephen King. F. Hans Zimmer, Danny Elfman, Vangelis és a Pantera zenéjét szereti, kedvenc évszaka a tél. Utálja a pókokat. Életfilozófiája: Az útnak soha nincs vége…

Tuomas Holopainen zenész, a finn Nightwish szimfonikus metál együttes billentyűse, zeneszerzője és dalszövegírója. Billentyűsként játszik még a For My Pain… és a Timo Rautiainen zenekarokban is.

Zeneakadémián tanult klarinétozni és zongorázni. 1996 júliusában egy saját együttes ötletével állt elő, amit eredetileg egy akusztikus bandának szánt. Felkérte a zeneakadémiáról megismert jóbarátját, Tarja Turunent vokalistának. Elsősorban végül Tarja energikus hangja változtatta meg elképzelését a banda zenei világáról, és Tuomas átkormányozta együttesét a szimfonikus power metal irányába. Egy korai számuk címe - Nightwish - adta meg végül az akkora már több taggal felbővült formáció nevét. A bandában azóta is minden dalszöveget Tuomas ír, és a zseniálisan felépített, gyakran egész szimfonikus zenekarral kísért metaldallamokat is nagyrészben ő szerzi. Inspirációit a fantasy világából, - nagy rajongója J. R. R. Tolkeinnek és Walt Disney-nek - és a filmzenéből - azon belül is Danny Elfman munkásságából - meríti. Ezenkívül természetesen ő is kedvelője a jó öreg Black Sabbath-nek, és még olyan bandáknak, mint a Pantera, a My Dying Bride vagy a Metallica.

A legutóbbi albumukra íródott számokban,a már tőle megszokott "elvont" témák mellett ,mint például a Szahara misztikussága, vagy egy korábbi lemezükön található dal a Szirénekről, visszatérő gondolatok az "ártatlan gyermek, aki valaha volt" (The Poet And The Pendulum, For The Heart I Once Had, Meadows Of Heaven) és a rettegés, hogy elveszti kreativitását a költészetben (The Poet And The Pendulum.) A közel negyedórás 'The Poet And The Pendulum' egyébként az egyik legfontosabb szám a lemezen. A borító is ezen a számon alapul, és a lemez címét is ebből a dalból kiragadott sorok adták meg ("The morning dawned upon his altar remains of the dark passion play, performed by his friends without shame, spitting on his grave when they came"). A 'Poet And The Pendulum' alapkoncepciója Edgar Allan Poe egyik ismert short story-jára, a 'Pit And The Pendulum'-ra vezethető vissza, ami szintén a szenvedő embert mutatja be, akárcsak Tuomas szerzeménye.